Hallgass meg!

Hallgass meg, mert haldoklom!

A f�nyl� gyertyal�ngok

Melyet a sz�l f�va s�v�t �t,

A temet�i lombos f�kb�l

Az �let m�r r�g tovasz�llt.

Hallgass meg, mert haldoklom!

S ha az utols� porszem is lepereg,

S elj�n m�r azon �ra,

Testemet a f�ldbe,

Ne temess�tek kopors�ba.

Hallgass meg, mert haldoklom!

S ha a teremt� l�v�n, �n is

Porb�l sz�letv�n porr� leszek

S a sz�llel kar�ltve

A temet�ben t�ncra kelek.

Hallgass meg, mert haldoklom!

Angyalaim, k�rlek titeket

Hogy majd ha v�gleg elmegyek

Hamvaimat r�ptess�tek el,

Azon helyen, mi a legkedvesebb volt nekem.

Hallgass meg, mert haldoklom!

Nehogy �sszet�rj�k �jra sz�vem

Hisz ha te is elhagysz m�rt is �ljek

A testemb�l m�r �gyis elrep�lt

Ezen r�pke f�ldi, f�jdalmas l�lek.

Hallgass meg, mert haldoklom!

Mint egy t�r�keny v�r�s r�zsasz�l

Kinek igaz bar�tai p�rsz�l f�sz�l

Melyek nem hagyj�k, hogy a mag�ny v�gleg meg�lje

S a v�rv�r�sb�l, feket�v� v�ljon �r�kre.

Hallgass meg, mert m�g �lek!

Ak�r a csillagok fenn az �gen

Kik vil�g�tanak t�nd�kl� f�nyben

Kik s�t�ts�gben a f�nyt mutatj�k

S egy sz�vben tal�n, engem is megtal�lsz.

Hallgass meg, mert elj�tt az id�!

Az id� melyt�l testem reszket�

A hal�l madara hozza a h�rt

S gazd�ja k�vetv�n az �gbe rep�t

S a csillagokkal egy�tt, szeretve tal�n,

Len�zek majdan �n is re�d.

Fodor Nikolett

2008. Febru�r