( L�cci ne m�solj�tok.k�sszi. )

1956

Hogy mi is volt 1956?

Egy m�lt? Mi tal�n �r�kre elm�lt?

Egy n�p? Mi tal�n �r�kre elhullt?

�n nem voltam ott akkor, de hallottam sok dolgot,

Melyet elmes�lek nektek, hogy ti is j�l tudj�tok.

Hol volt, hol nem volt,

Se �l�, se holt.

Elfelejtett�tek, h�t a tettet?

Mit r�gen, sok �l� teremtett.

Sok�ig nem lehetett hallani,

S tilos volt k�zdeni.

Kiszabadulni a rabs�gb�l,

A r�nk szor�tott fogs�gb�l.

A szabads�g, mi j�r mindenkinek,

A magyarnak m�gis tilos volt hinnie.

S a sok utc�ra vonult ember,

Kiknek nev�t, a feled�s nyelte,

K�zd�ttek �rt�nk, a haz��rt,

Az igazi magyar szabads�g�rt.

S ahogy a v�r�s csillag az utca k�v�re hullt, s m�r a nap sem �gy ragyog,

Kis magyar, azt hitted v�gre szabadok vagyunk?

Szt�lin szobr�t a t�ren, k�t�llel led�ntve,

Azt hitt�k szabadok lesz�nk, �r�ke.

Nem k�rt�l m�st, csup�n egy kis �letet,

De t�vedt�l bizony, s kisz�vt�k a v�redet.

Magyarok ezrei, vesztek h�t oda,

S a Nyugat sem seg�tett, m�rt is tette volna.

Megfizett�nk ennek a kicsike kis harcnak,

�let�nk v�g�ig fizet�nk ad�t, majd, a nagyoknak.

Elmondtam, h�t nektek, mit is tudtam err�l,

Err�l a dologr�l, min mindenki feln�.

L�gy b�szke magadra, l�gy b�szke a n�pedre,

Hisz tal�n sok szenved�s ut�n szabadok lesz�nk �r�kre.

Harcolj magad�rt, s n�ped�rt, s legy�l h�t b�szke,

Magyar vagy bizony, mondom, �r�kre!

Fodor Nikolett

2007. Jaun�r