(L�cci,ne m�solja le senki,mert ezt �n k�lt�ttem,�s nem egy percbe telt megcsin�lni )

A hal�l

Te fekete ruh�ba �lt�z�tt v�gs� megnyugv�s,
te nesztelen l�ptekkel j�v� �rny�km�s.
H�v� szavadra folyton figyel�nk,

S �szt�neinkb�l egyb�l mell�d l�p�nk.

Oldaladon �llva, l�tjuk a m�ltunkat,

A sz�pet, s szomor�t mely egy cseppet sem nyugtat.

V�gig n�zz�k �let�nk, s b�cs�zunk t�le,

F�ldi l�t�nknek �gyis m�r v�ge.

Kezed ny�jtod �s hirtelen, any�nk vagy,

Ki els� l�p�sn�l seg�ts�get ny�jthat.

Szemedbe n�z�nk, s l�tjuk a vil�got,

S a szerelem szemp�rj�t, mire �r�kre v�gyunk.

Lassan l�pkedve megy�nk az olt�rhoz,

Vissza- vissza n�zz�nk, s b�cs�t ki�ltunk.

Mosolyogva megyek most m�r a kapuhoz,

Hisz tudom, hogy valaki r�m vigy�zni fog.

A hal�l nem m�s, mint egy angyal, ki nem gonosz t�bb�,

Ha k�rn�nk t�le valamit, utolj�ra, megtenn�.

A hal�l nem gonosz, b�ztat a j�ra,

Elvezet oda, hol �r�ke j� van.

Hol �lvezed a f�nyt, az eget, s a csillagokat,

Hol te l�thatod meg az els� napsugarat.

S n�ha- n�ha len�zel, le a F�ldre,

S szeretteidet l�tod, kik lassan feln�nek.

S a hal�l �jra suhan, s n�zi az �leteket,

�r�j�val a kez�ben sz�molja a perceket.

S hirtelen �jra elvisz egy lelket,

Kit ugyanezen az �ton elk�s�r v�gleg.

� nem �l, �s nem halt meg, nem szeret, �s nem ut�l,

� nem �rez semmit, csak teszi a dolg�t!

Neki nem volt �lete, s szerelme, csak a munk�ja,

Sose volt anyja, apja, se szeret� bar�tja.

Fodor Nikolett

2007. J�nius